Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A félelem legyőzhető! De hogyan?

2010.11.15

A félelem legyőzhető! De hogyan?

Amikor kockázatot vállalunk, és belépünk az ismeretlenbe, vagy újként jelenünk meg a világban, félelmet érzünk. Ez a félelem gyakran visszatart bennünket attól, hogy előrelépjünk. A trükk, pedig abban áll, hogy ÉREZZÜK ÁT A FÉLELMET, DE TEGYÜK MEG! Ha mindeddig nem voltál képes lépéseket tenni a változtatás érdekében, bármilyen körülmények között is élj, már most készen állsz arra, hogy elkezdd átvenni életed irányítását. A változás természetesen nem egyszerű. Bátorságot igényel, hogy életedet olyanra alakíts, amilyenre szeretnéd.

Mitől félsz?

A félelmet alapvetően három szintre oszthatjuk. Az első szint a felszíni történet. Ám ezek a félelmek is két csoportra bonthatók. Vannak, amelyek „megtörténnek”, és vannak, amelyek cselekvést igényelnek. Íme, egy részleges lista az 1. szintű félelmekről:

1. szintű félelmek
 
Amelyek „megtörténnek”’
Amelyek cselekvést igényelnek
Öregedés
Visszaülni az iskolapadba
Megrokkanni
Döntéshozatal
Nyugdíjazás
Pályamódosítás
Egyedüllét
Összebarátkozni valakivel
A gyerekek kirepülése
Kapcsolatot létesíteni vagy véget vetni
Természeti katasztrófák
Orvost felkeresni
Pénzügyi biztonság elvesztése
Saját érdekeink érvényesítése
Változás
Fogyás
Halál
Interjún részt venni
Nemi erőszak
Vezetés
Betegség
Nyilvános beszéd
Egy szerettünk elvesztése
Hibázás
Balesetek
Meghittség
 
Talán ki tudod egészíteni néhány dologgal a fenti felsorolást. Természetesen nem leszel egyedül, ha a fentiek közül néhány vagy akár a felsoroltak mindegyike illik rád. Ennek oka van. A félelem egyik alattomos tulajdonsága abban nyilvánul meg, hogy hajlamos az életünk számos területén elterjedni. Például, ha félsz új emberekkel barátkozni, akkor teljesen érthető, hogy esetleg félsz buliba járni, meghitt kapcsolatokat fenntartani, állásokra jelentkezni, és így tovább.
 
2. szintű félelmek
 
Visszautasítás
Átverés
Siker
Tehetetlenség
Kudarc
Rosszallás
Sebezhetőség
Image-vesztés


A második szintű félelmek nem helyzetekhez igazodnak. Ezek inkább az egót érintik. A 2. szintű félelmek inkább belső lelkiállapotokkal vannak kapcsolatban, nem pedig külső helyzetekkel. Az én-érzetedet tükrözik, és azt, ahogyan képes vagy kezelni a világot. Ez megmagyarázza, hogy miért létezik általános félelemérzet. Ha félsz at6tól, hogy visszautasítanak, akkor ez a félelem az életed szinte minden területét befolyásolja majd. A visszautasítás mindig visszautasítás marad – bárhol is találkozol vele. Tehát automatikusan el kezdesz védekezni, és ennek következtében nagymértékben korlátozod magad. Bezárkózol és kizárod a körülötted lévő világot.

A 3. szintű félelem

A harmadik szint eljut a probléma alapjaihoz: a legnagyobb félelemhez az összes közül – ahhoz a félelemhez, amely miatt igazából megrekedtél. Készen állsz? Ez a szint alapvetően azt jelenti: „Nem tudom kezelni!”

Minden egyes félelmed mélyén egyszerűen az a félelem rejlik, hogy nem tudod kezelni azt, amit az élet hozhat számodra. Az igazság azonban az, hogy ha tudod, hogy bármit képes vagy kezelni, ami az utadba kerül, akkor mitől is kellene félned? A válasz: SEMMITŐL! Mert ne feledd, minden félelmedet kezelheted anélkül, hogy bármit irányítanod kellene a külvilágban. A félelmed enyhítése érdekében mindössze annyi a teendőd, hogy nagyobb bizalmat kell kialakítanod azzal kapcsolatban, hogy képes vagy bármit kezelni, ami az utadba kerül. Ettől kezdve minden alkalommal, amikor félsz, emlékeztesd magad arra, hogy ez egyszerűen azért van, mert nem érzed magad elég jól a bőrödben.

Valamennyi félelem ösztönös és egészséges, és ez tartja fenn éberségünket a bajokkal kapcsolatban. A többi – az a rész, amely visszatart bennünket a személyes fejlődéstől – alkalmatlan és ártalmas, és talán a kondicionálásunkra foghatjuk. Valószínűleg soha életedben nem hallottad még, hogy egy anya ezt kiáltotta volna iskolába induló gyermekének: „Ma sok kockázatot vállalj, kicsim!”. Nagyobb valószínűséggel inkább ezt a tanácsot adja: „Légy óvatos, és vigyázz magadra kicsim!”. Ez a „légy óvatos” azonban kettős üzenetet hordoz: „A kinti világ veszélyes…” és „ … nem leszel képes kezelni!”. Természetesen Anyu igazából azt mondja, hogy ha valami történik veled, akkor azt ő nem lesz képes kezelni. Látod, ő csak az önbizalomhiányát adja át azzal kapcsolatban, hogy ő mennyire képes kezelni azt, ami adódik. Ha belegondolunk abba, hogy a szüleink hány „légy óvatos”-sal bombáztak bennünket, elképesztő, hogy egyáltalán sikerül kisétálnunk a bejárati ajtón!

Ám az ilyen látszólag nyilvánvaló kapcsolatoktól eltekintve a félelmünk oka nagy valószínűséggel valahol máshol rejlik. De valóban számít, hogy honnan ered az önbizalomhiányunk? Gyakran lehetetlen kitalálni, hogy ténylegesen mi okozza a negatív mintákat, és még ha tudnánk is, a tudás nem feltétlenül változtatja meg azokat. Ha valami zavar téged, akkor egyszerűen indulj el onnan, ahol vagy, és tedd meg, ami a változtatáshoz szükséges. Nem kell arra fecsérelni az energiádat, hogy a miérten tűnődj. Nem számít, miért. Az számít, hogy most elkezded kialakítani az önbizalmadat, amíg el nem éred azt a pontot, ahol képes leszel kimondani: BÁRMI TÖRTÉNIK VELEM, BÁRMILYEN HELYZET ADÓDIK, KÉPES VAGYOK KEZELNI!
 
Félelem-igazságok:
 
1. számú igazság – A félelem sosem múlik el, feltéve, ha továbbfejlődsz.

- Mindaddig, amíg továbbra is kimész a világba, mindaddig, amíg tovább finomítod képességeidet, mindaddig, amíg továbbra is új kockázatokat vállalsz az álmaid valóra váltása érdekében, félelmet fogsz érezni.
- Mindannyian úgy növünk fel, hogy a félelem elmúlására várunk, mielőtt bármit kockáztatunk. ”Ha már nem félek többé… majd akkor!”. Életünk legnagyobb részében a „HA/AKKOR” játszmát játsszuk. És ez sohasem működik. A félelem nem fog elmúlni!
- Aggodalomra azonban semmi ok. Amint felépíted az önbizalmadat, a félelemhez fűződő kapcsolatod drámai változáson megy majd keresztül.

2. számú igazság – A cselekvéstől való félelemtől csak úgy szabadulhatsz meg, ha mész, és cselekszel.

Ez úgy hangzik, mintha ellentmondana az 1. számú igazságnak, de mégsem ellentétes azzal. A konkrét helyzetektől való félelem eloszlik, amikor végül szembenézel azokkal. A „cselekvés” megelőzi a félelem elmúlását. Az igazi változást a teljesítmény érzése fogja jelenteni, amit akkor érzel majd, amikor átverekeded magad a félelmen, és egyedül cselekszel.

3. számú igazság – Csak úgy fogod magad jobban érezni, ha mész… és megteszed.

A tett megelőzi az önmagaddal kapcsolatos jobb érzést. Amikor valamit létrehozol, akkor nem csak a helyzettel kapcsolatos félelem múlik el, hanem egy nagy jutalmat is kapsz: sokat teszel az önbizalmad felépítéséért. Azonban előre látható, hogy amikor végül tökéletesen elsajátítottál valamit, és megszabadultál a félelemtől, akkor az olyan jó érzés lesz, hogy úgy döntesz, van ott kint még valami, amit el szeretnél végezni, és – találd ki, mi történik! – a félelem újra kezdődik, amint az új kihívással való találkozásra készülsz.
 
4. számú igazság – Nem csak te élsz át félelmet, amikor ismeretlen területre tévedsz, hanem mindenki más.

Abból adódóan, hogy mindannyian emberek vagyunk, ugyanazokat az érzéseket érezzük. A félelem nem jelent kivételt. Talán sosem kötöd össze mások tapasztalatait, különösen a hírességekét, a saját életeddel. Azt gondolhatod, hogy ők szerencsések, mert nem félnek kitenni magukat ezeknek a dolgoknak. Ez nem így van! Hatalmas mennyiségű félelmen kell átverekedniük magukat, hogy eljussanak oda, ahol tartanak… és mindig ezt teszik! Ne feledd, neked is érezni kell a félelmet… de meg kell tenned! Az önként vállalt börtönből való kiút megtalálásához mindössze a gondolkodásodat kell átalakítanod.

Ennek egyik első lépése az, hogy a következő hónapban legalább naponta 10-szer elmondod a félelem-igazságokat. Amint arra hamarosan rá fogsz jönni, a hibás gondolkodás átnevelése állandó ismétlést igényel. A félelem-igazságokat nem elég tudni! Folyamatosan be kell táplálnod magadba azokat, amíg a lényed részévé nem válnak – amíg el nem kezded megváltoztatni a viselkedésedet és a vágyott céljaid felé nem haladsz, ahelyett, hogy visszavonulnál.

5. számú igazság – Kevésbé rémisztő kitenni magad a félelemnek, mint együtt élni azzal az alapvető félelemmel, amely a tehetetlenség érzéséből fakad.

Olvasd el még egyszer ezt a kijelentést! Elsőre nehéz megérteni. Azt mondja, hogy nem számít, mennyire érzed magad biztonságban az önmagad köré épített kis védőburokban, tudatosan vagy tudat alatt azzal a félelemmel élsz, hogy végül eljön majd az utolsó ítélet napja. Minél tehetetlenebbnek érzed magad, annál súlyosabban nyilvánul meg a rettegés, amely azzal a tudattal jár, hogy vannak olyan helyzetek az életben, amelyek felett nincs hatalmad. Azon kapod magad, hogy rögeszméddé válnak a lehetséges katasztrófák. „Mi lesz akkor, ha…?”. Az életedet félelem hatja át. Ez az 5. félelem-igazság iróniája: azok az emberek, akik visszautasítják a kockázatvállalást, egy olyan rettegésérzéssel élnek, amely sokkal súlyosabb, mint amit akkor éreznének, ha vállalnák a kockázatot, amely ahhoz szükséges, hogy kevésbé legyenek tehetetlenek – csak nem tudnak erről!
 

A lényeg, hogy nem szökhetsz meg a félelem elől. Csak olyan társsá alakíthatod, aki elkísér téged minden izgalmas kalandodra. A félelem nem egy horgony, amely egy helyre szögezve tart téged. Mindenki érez félelmet, amint előrehalad az életben.

 

Könyvajánló:
Susan Jeffers – Alakítsd át a félelmet erővé!

Úgy tűnik, a félelem társadalmunk ragályos betegsége. Valamilyen formában minden ember életének részét képezi. Nem számít, kik vagyunk, hol élünk, milyenek az élettapasztalataink: mindannyian félünk. Félünk a kezdetektől és a befejezéstől. Félünk a változástól és a megrekedéstől. Félünk a sikertől és a kudarctól, az élettől és a haláltól.

Susan Jeffers könyvét olvasva, felfedezhetjük azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák, hogy úgy éljük az életünket, ahogyan szeretnénk. Segítségével felismerhetjük a félelmeink okozta "megrekedéssel" kapcsolatos kifogásainkat, és szert tehetünk azokra a módszerekre, amelyekkel kezünkbe vehetjük életünk irányítását. Hiszen a félelemnek nem kell visszatartania minket attól, hogy gazdag és szép életet éljünk!