Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csendes szemlélődés

2011.04.23

csendes-szemlelodes.jpg

Csendes szemlélődés
 
- Philippa írása -
 
 
 
Rájöttem, mennyire nincs jogom másokat manipulálni a véleményemmel, beleavatkozni mások sorsába azzal, hogy a saját felismeréseimet rájuk vetítem. Megfosztani embereket attól, hogy éljék, amiért itt vannak; hogy saját maguk fedezzék fel a Mindenség titkait és Isten törvényeit.
 
 
Nem szabad őket előre megrágott ennivalóként félig emésztett táplálékkal táplálni, mert akkor soha nem tanulják meg önmagukat felismerni. Akkor csak az én törvényeimet keresik mindenben, s gyakorlatilag engem másolnak le. De nekem nincs szükségem klónokra.
 
 
Azzal tudok a legjobban segíteni, ha hagyok mindent a maga teljességében megnyilvánulni, irányítás és elvárás nélkül. Ha mások helyett MAGAMRA figyelek, és ahelyett, hogy őket segítem, magamat teszem azzá, akinek lennem kell. Ezzel nyitok utat mások számára, hogy ők is ÖNMAGUK lehessenek teljesen, s ne engem követő bábok; az én felismeréseimet, gondolataimat szajkózó, bennem hívő követőim.
 
 
Annyit tehetek csak másokért, hogy maximálisan elfogadom azt, ahol ők tartanak, ahogy épp látják a világot. Ezzel tudom magamat egyensúlyban tartani, s nem mások véleményétől, hódolatától és figyelmétől függni.
 
 
Csendesen, bírálat és elvárás nélkül figyelni az Élet minden rezdülését. Csakis így lehet részt venni benne, s nem irányítani akarni, segíteni akarni, emelni akarni másokat.
 
 
Most érett meg bennem Lemuria tanítása. Az elszakadás volt az ára. Azt hittük, jól tesszük, ha szeretetre tanítunk bárkit. Egy fenét! Azt nem lehet tanítani. A Szeretetet érezni és élni kell. Hagyni működni. S az majd felismerteti velünk az összefüggéseket.