Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Agapé

2012.01.26

Az Agapé

Az agapé görög eredetű szó, jelentése: szeretet, vendégség. Az első keresztények közös étkezéseit jelenti, melyeket az egyházközséget (gyülekezetet) összekötő szeretet kinyilvánítására és megélésére tartottak, s az úrvacsora/eucharisztia vételével fejeződtek be (vagy kezdődtek). Magyar szóhasználatban előfordul „szeretetvendégség” formában is. A szó átvitt értelmű jelentése a háromfajta szeretet (erósz, filia, agapé) közül a legmagasabb rendű. Az érosz a vágyakozó, a filia a baráti szeretet, az agapé a felebaráti, önzetlen, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása.

 

agape.jpg

Más források szerint ezt (Agapé) hivják, az Istennel való, tiszta, magas forrású Szeretet Egyesülésnek! Egyesülni az Isteni Szeretettel, a magas rezgésű tiszta Fénnyel!

 

 

  • Agapé - Isteni Szeretet?

A pünkösdi-karizmatikus kereszténységben elterjedt nézet, hogy létezik a szeretetnek egy „legmagasabb rendű” fajtája, ami önfeláldozással, önzetlenséggel párosul. Egyesek szerint ez a kereszténység értelmezésében nemcsak a legmagasabb rendű, hanem egyenesen olyan természetfeletti, ami csak Isten természetében létezik, és az emberek csak újjászületés által válnak képessé ezt gyakorolni.  Vizsgáljuk meg, hogy így van-e!

Szokás elmondani, hogy a Biblia írói görög nyelven három szót használnak a szeretet leírására.  Az egyik az eros, a másik a fília, a harmadik az agapé.  Az elsőt (eros) szokás a szexualitáshoz, a másodikat (fília) a felebaráti, baráti szeretethez, a harmadikat (agapé) pedig az Istenhez kötni. Nem tárgyalom az erost, mert ez az írás egy korábbi polémia reflexiójának része, amiben ez nem jelent meg nézetkülönbségként.

 

Fília: 1. barátság, baráti kapcsolat; szerető megbecsülés; ragaszkodás 2. szeretet 3. vonzalom vmi iránt

Agapé: 1. szeretet Sept.; felebaráti szeretet NT.; szerelem Sept. 2. szeretett lény Sept. 3. plur. szeretetlakoma, szeretetvendégség NT.

- Lényeges az is, hogy eredetileg az agapé szeretetvendégséget jelölt a ősegyházban is és csak később kezdett szakszóvá válni, mígnem mára elérte az isteni rangot. A kérdés persze az, hogy ez a fejlődés a kinyilatkoztatás megértésének fejlődésével áll párhuzamban, vagy attól függetlenül.

 

A bibliai előfordulások (a teljesség igénye nélkül)

 

Agapé: 2Sám. 1,26; 2Sám. 13,15; Péld. 20,13; Én. 2,4.5.7.;  3,10; 5,8; 7,7; 8,4.6.7.; Hós. 3,1; Jer. 2,2; Mát. 24,12; Luk. 11,42; Ján. 5,42; 13,35; 15,9-13; 17,26; Róm. 5,5.8.; 8,35.39.; 12,9; 13,10; 14,15; 1Kor. 4,21; 8,1; 13. rész végig; 14,1; 16,14; 2Kor. 2,4; 5,14; Gal. 5,22.; Eféz. 3,18-19.; Zsid. 6,10; 10,24; 1 Pét. 4,8; 2Pét. 1,7; 1 Ján. 2,5. 15.; 3,1. 16-17.; 4,7-12. 16-18.; 5,3; Júd. 1,12; Jel. 2,4.19.

 

Fília: 1Móz. 27,9; 37,4; Péld. 5,19; 7,18; 10,12; 15,17; 17,9; 27,5; Ján. 5,20; 11,3; 16,27; 21,17; 1 Kor. 16,22

 

- Az egész Bibliában talán Pál volt az, aki a legtöbbször írja le az agapét. Nem kíséreltem meg minden helyet megjelölni, néhányat, köztük a jellemzőket emeltem ki csak.

- Felmerülhet, hogy Pál miért használta előszeretettel az agapé kifejezést és persze nem lehet elmenni amellett sem, hogy a Szeretet Himnuszának nevezett szakaszban (1Kor. 13.) végig az agapét használja.

- Másfelől a korintuszi levélben a nyomaték kedvéért használja ilyen erőteljesen. Mert kétségtelen viszont az, hogy az agapé nyomatékosabb szónak tűnik a fíliánál. 

 

  • Mi a szeretet (tartalma)?

 

Különböző, hol összefüggő, hol szétváló részekből, elemekből, tartalmakból áll. Ezeket legjobban talán a klasszikus (ókori) görög nyelv fejezi ki, amely megkülönbözteti az eros-t, a filia-t az agepe-t és a storge-t. (Többféle írásmóddal találjátok szinte mindegyiket: pl. erósz, érosz, erós).

1. Erósz (két test vonzalma): szeretlek, mert szükségem van rád!

Erósz a görög mitológiában Afrodité (Aphrodité) fia, a szerelem és a szexuális vágy istene. A római  mitológiában ő Ámor. Az erósz jelentése: kíván, vágyódik. Az erósz a férfi és a nő közötti szeretetet, pontosabban szerelmet jelenti, a testre vonatkozik, és a testi vággyal, a szexualitással kapcsolatos. (A legtöbb nyugati nyelvben nincs külön szó a szeretetre és a szerelemre, holott e kettő nem ugyanaz.) Arisztotelész szerint az erósz mindig a szemek vágyával kezdődik, mert senki sem lesz szerelemes anélkül, hogy őt korábban a szépség meg ne igézné. Ez a szerezni vágyó, az egyesülésben beteljesülést kereső szükség. „Legyél az enyém!” A hiány megszüntetése mozgatja, motiválja, hatalmas hajtóerőként. Erósz áthatja az egész emberi életet, a kultúrát, amikor igyekszik megnyerni az életet, mégpedig - ahogy Platón utalt rá - isteni és halhatatlan formában. Platón azt a régi mítoszt idézi, mely szerint egykor az istenek gömb alakú lénynek teremtették az embert - kezdetben nem vált szét egymástól a nő és a férfi -, majd büszkesége miatt azzal büntettek, hogy kettéhasították a gömböt, s azóta az ember újraegyesülésre törekszik. Az erósz a „másik” felfedezésével indul, és a megismerésével folytatódik. Ahhoz, hogy a másik az enyém legyen, vagy én az övé, külső és belső „páncéljaimat”, (előítéleteimet, gátlásaimat, ruháimat stb.) le kell vetnem. A másik valóságát át kell élnem, meg kell nyitnom, oda kell adnom magamat, hogy eggyé válhassunk. Létrejöhessen – valóságosan vagy képletesen – a megtermékenyítés és a megtermékenyülés. Ezért lehet, hogy mind az arab, mind a zsidó és a keresztény kultúra megismerésnek nevezi a szexuális aktust. Testünk csakis akkor ismeri meg a másikat, amikor az ölelés, belehatolás, befogadás során a kéj beteljesülésében a két test „eggyé válik”, legalább egy rövid időre feloldva a magányt, elűzve a feszültséget. Persze test, lélek és szellem nem elválasztható, ezért erosz sem áll magában. Jól mutatja ezt az említett négy ókori görög kifejezés is.

 

2. Filia (két lélek vonzalma): szeretlek, mert társam vagy!

 

A filia (philia) jelentése: baráti kapcsolatban áll, nagyra becsül, ragaszkodik. Azonban magába foglalja a testi szeretetet is, mert az igei változata (filein) a „csókolni”, „ölelni” jelentéssel is bír. A filia tehát a test, lélek és szellem bensőséges, szoros, gyengéd vonása. "Szeretlek, mert szeretsz" – mondja a filia. A filia arra utal, amit szívesen tesz az ember. Ha szeretjük a másikat, a különbözőségét is el tudjuk fogadni. Arisztotelész, aki a barátság erényeiről írva is használta a filia szót, úgy tartotta, hogy a szerelmesek vágya, hogy egymást megpillantsák, de ha a szerelmes szépsége eltűnik, vele együtt a filia is. A filiában megnyilvánuló szeretet tehát változó erősségű, és el is múlhat. Bár a filia több, mint csak testi szeretet, valami mégis hiányzik a fogalomból.

 

(3.) Storgé (két rokon vonzalma): - szeretlek, mert a véremből vagy.

A storgé szó jelentése a leginkább körülhatárolt. Ez a családi szeretetet jelenti, a szülők gyermeke iránti, a gyermekek szülei iránti, és a testvérek, rokonok egymás iránti szeretetére vonatkozik. (Ugyanakkor a szociálpszichológiában használják a baráti, bizalmas szeretet leírására is.)

 

3. Agapé (két szellem vonzalma): szeretlek – mert szeretlek.

Az agapé jelentése: szeretet, vendégség. Az agapé magánál többre tart valamit, megelégszik valamivel, elfogad. Míg Erósz azért szeret, hogy szeressék, Agapé „csak” szeret. Az agapé belülről fakad, adni akar, feltétlen, a körülményektől független. Az agapé a feltétel nélküli, önzetlen, önfeláldozó szellemi, isteni szeretet, az a lelkület az emberben, amely embertársa számára mindig a legjobbat keresi. Agapé szeret, és ez által értéket teremt abban, akit, vagy amit szeret. Az agapét az Újszövetség töltötte meg egy további, magasabb tartalommal, mint olyan univerzális, minden emberre kiterjedő szeretetet, amelynek nevében Jézus feláldozta magát az emberekért.

  • SZERETET:

 

SZERETET (agapé): az agapaó főnévi alakja, amelynek jelentése: szeret, megszeret, önzetlenül, tárgya érdemeitől függetlenül. Isteni tulajdonság megnyilvánulása az emberek iránt, amely azok javát, üdvösségét munkálja. Aki szeret, abban megvan a szeretet az iránt, akit szeret, vagyis megbecsüli őt, örömét leli benne, vágyik jelenlétére, igyekszik neki örömet szerezni, javát és jólétét elősegíteni; függetlenül attól, hogy a szeretet tárgya ezt bármivel kiérdemelte volna.

 

SZERETET (agapé): isteni tulajdonság nyilvánuljon meg a másik ember iránt. Ez a szeretet nem tekint arra, hogy a másik ember megérdemli-e ezt a szeretetet. Aki így szeret, az megbecsüli a másikat, örömét leli benne, vágyik jelenlétére; igyekszik örömet szerezni neki, javát és jólétét elősegíteni.

 

SZERETETT (agapétosz): (kedvesen, drágán, nagyon) szeretett, drága.

 

SZERET (agapaó): Ez azt jelenti: magadat teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad Istennel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni,feloldódni a szeretetben.

 

Nos, ez a szeretet - MAGA ISTEN. És így szeret minket, embereket!

 

  • Alázat:

" Ha az Ige azt mondja: aki nem születik újjá víztől és Szellemtől, az nem láthatja meg Isten országát – elhiszi, és bemerítkezik vízbe és Szent Szellembe, és veszi a Szent Szellem ajándékát."

 

"Egymást különbnek tartani, egymást felemelni és nem letaglózni, szeretni ellenséget és nem csak barátot, áldani és nem átkozni, a szánkat mindenkor építésre és nem rombolásra használni, életet és nem halált beszélni – EZ AZ IGAZI ALÁZAT!"

 

  •  Békesség:

Béke, békesség = Eiréné görögül, héberül salom

 

 

 

 

Jelentése szinte maga az evangélium:

 

- a háború ellentéteként béke, békekötés, csendesség, megpihenés, nyugalom

- béke, békesség., egyetértés, összhang

- A héber salom megfelelőjeként az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség, (jó) egészség, üdvösség, béke, prosperitás .

 

 

  •  Szeretet (agapé) az agapaó főnévi alakja, amelynek jelentése: szeret, megszeret, önzetlenül, tárgya érdemeitől függetlenül. Isteni tulajdonság megnyilvánulása az emberek iránt, amely azok javát, üdvösségét munkálja. Aki szeret, abban megvan a szeretet az iránt, akit szeret, vagyis megbecsüli őt, örömét leli benne, vágyik jelenlétére, igyekszik neki örömet szerezni, javát és jólétét elősegíteni; függetlenül attól, hogy a szeretet tárgya ezt bármivel kiérdemelte volna.

 

Ez a szeretet nem tekint arra, hogy a másik ember megérdemli-e ezt a szeretetet. Aki így szeret, az megbecsüli a másikat, örömét leli benne, vágyik jelenlétére; igyekszik örömet szerezni neki, javát és jólétét elősegíteni.

 

  • Az Igaz ember:
  • Az igaz ember (dikaiosz) azt jelenti: igaz; megigazult vagy megigazított, igaznak nyilvánított. Aki Isten rendelésével egyezik, „jogrendjéhez” igazodik; azokra utal, akik Isten végső ítélete előtt megálltak, nem elmarasztaló ítéletben lett részük.

     

    Ide kapcsolódik: Igazsága Istennek (dikaioszüné): szó szerinti jelentése: igazságosság. (Isten által ajándékozott).

     

    Hit által való megigazulás: ez azt jelenti, hogy az ember önmagában, emberi cselekedetei alapján nem állhat meg Isten előtt, akkor sem, ha ezek a cselekedetek a törvény külsőséges „megtartását” tükrözik. Az ember bűne vele együtt született létformája, az egyes vétkek ennek csak a tünetei: ez alól csak Isten mentheti fel – kegyelméből.

     

    Így a szó annak a bűnösnek az állapotát jelenti, akit a legfőbb bíró egyfelől felmentett bűnei és ezek következményei alól, másfelől „szabadlábra helyezésével” megajándékozta annak a lehetőségével, hogy tiszta lappal vágjon neki egy új életnek, amelyben megtagadja mindazt, ami előző, Istennel ellenséges és Isten ellen lázadó életének lényegi tartalma volt.

     

    • Üdv, Üdvösség:

(görögül szótéria, amely pontosan megfelel a héber jásá; jesua jelentésének): tartalmazza a bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából, bajból); megszabadítást (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/); oltalmazást; biztonságot; állandóságot; jólétet (bővölködés anyagi és szellemi javakban); , gyógyulást, jóllétet (egészség); boldogságot, megtartatást.

 

 Vagyis ebben az egyetlen, gazdag jelentésű szóban benne foglaltatik az egész evangélium, mindaz, amire csak szüksége van az embernek, itt a földön (vagyis nem majd a mennyben, hanem ITT és MOST). Ahol a Bibliában az üdvösség szó szerepel, ott rögtön mellé gondolhatjuk az összes többi jelentését, amit fentebb felsoroltunk. Sok helyen más egyéb szavakkal, mint gyógyítás, szabadulás, megtartás, stb. fordították, a szövegkörnyezetnek megfelelően, de ott is a szótéria szerepel.