Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A NÉGY ELEM TANA - VÍZ

2011.03.18
Víz elem
 
elem-viz.jpg
 
Az Ayurvédában a vízelem a teremtés sorrendjében az utolsó előtti, azaz a negyedik. Az ember azt gondolná, hogy ez a legnyilvánvalóbb elem, azonban meg fogjuk látni, hogy azért nem ilyen egyszerű. Ahogy a többi elemnél is igaz volt, a víz elem sem pusztán a természetben található vízzel azonos, illetve vannak lelki aspektusai is.
 
 
Az Ayurvéda a vízelemet Jala néven emlegeti, egyik legnyilvánvalóbb, de nem a legfontosabb tulajdonsága a folyékonyság. A teremtési folyamatból adódóan (gúnák csomósodása) ezt az elemet is a három gúna aránya határozza meg.
A vízelem minimális öntudati funkcióval bír, így a szattva, a világosság principiuma igen csekély mértékben van jelen. Ennek köszönhető, hogy a víz ki van téve a többi őselem jelenlétének, önmagában nem létezhet. A vízelem létezéséhez szükséges a teremtési sorrendben őt megelőző valamennyi elem. A vízben közepesnél inkább kisebb mértékben van jelen a radzsasz (mozgékonyság principiuma), mivel a víz mozgása korlátozott. Közepesnél nagyobb mértékben van jelen a tamasz, amelynek oka egyrészt az öntudat (szattva) csekély jelenléte, másrészt az, hogy a víz elemnek erős kötöttségei vannak a többi elemhez. Radzsasz és tamasz tekintetében is a tűz és föld között helyezkedik el.
A lelki víz
A víz elem a lélekben, mint összetartó erő, kötőerő jelenik meg, ez egyben a víz legfontosabb tulajdonsága is: összetart. A jól kontrollált (a többi elemmel harmonikus víz) az ember számára a harmonikus kapcsolatokat, párkapcsolatban a harmonikus családot jelenti az ember számára. Harmonikus formájában a hűség, diszharmonikus formájában a hűtlenség, vagy épp a túlzott ragaszkodás jellemzi. A labilitást számára az erős tűzelem, vagy túlzott levegőelem hoz, amely a víz komótosságát képes gyors, de értelmetlen mozgássá transzformálni.  A harmonikus föld képes mederben tartani víz kötéseit, a túlzott föld azonban gátolja az ember kapcsolatteremtő képességét. Ha egy embernek személyközi konfliktusa akad (szülő-gyermek-, pár-, baráti-, vagy egyéb kapcsolatok), akkor egészen bizonyos, hogy a vízelem sérül, ahogy a gyermekvállalási konfliktusoktól is. Természetesen, nem csak a személyközi kapcsolatokat jellemzi a vízelem minősége, hanem minden létezőhöz való kapcsolatot is, így tárgyakhoz, állatokhoz, eszmékhez való ragaszkodás, vagy épp azoktól való félelem is a vízelem hatókörébe tartozó dolgok.
A vízelem kontrollálatlansága esetén –a többi elemhez hasonlóan- romboló hatású elemmé válik. Az ilyen ember olyan erős kötöttségeket épít ki bármilyen létező tárgyhoz, állathoz, vagy emberhez, amely számára is, illetve a vele kapcsolatban lévő emberek számára is terhes. Természetesen lehetséges ennek épp az ellenkezője is, hogy a kontrollálatlan víz megszakít egy, vagy több szerettével minden kapcsolatot.
Az emberben a túl sok víz tehát túlzott ragaszkodást, túlfűtött szexuális étvágyat, hűtlenségre való hajlamot, szenvedélybetegségeket okoz. A túl kevés víz általában a fajfenntartási félelmek miatt alakul ki, amely megnyilvánulhat az ellenkező nemtől való félelemben, a gyermekvállalási félelemben, a szexualitástól való félelemben, illetve a személyközi kapcsolatokban elszenvedett konfliktusok által keletkezett, a másik embertől való félelmekben.
A víz legfőbb tulajdonsága az összetartás, sajnos, ezt sokan összekeverik épp a vízelem kontrollálatlansága miatt azzal, hogy testi célokért kötődnek össze emberek, vagy embercsoportok, így az emberben lévő víz hullámzóvá válik, mint a tenger. Aki viszont lelki célokért alakít közösséget abban a víz kisimul, mint a nyári tó vize és képes harmonikus és tartós, de ragaszkodásoktól mentes kapcsolatokat kialakítani.
Fizikai víz
A testben a vízelemhez tartoznak azok a rendszerek, amelyben két szerv, vagy sejt összekötése történik meg. Ilyen például az érhálózat. Általában minden testnedv a víz hatókörébe tartozik, illetve azokon kívül a zsírszövetek és a csontvelő is. A testben a vízelem hatáskörébe tartoznak a kenés-, olajozás, mint például az ízületek kenése is.
A vízháztartást a vese szabályozza, így ez a szerv egyben a személyközi konfliktusok színtere is. A vese problémákkal küzdő embereknek egészen biztosan megoldatlan kapcsolati problémái vannak. Találkoztam néhány veserákos emberrel, akik beismerték, hogy ilyen párkapcsolati problémákat traumatikusan szenvedtek el.
Az egészen biztos, hogy butaság, hogy akkor is innod kell vizet, amikor nem vagy szomjas, ahogy ezt ma a tudomány tartja. Egyrészt azért, mert szomjúság, mint kontroll azért van a szervezetben, hogy figyelmeztessen, ha a vízháztartás csökken, ugyanakkor el kell hinned, hogy a szervezeted nem akkor figyelmeztet, amikor már teljesen kiszáradtál, hanem pontosan akkor, amikor az szükséges. Másrészt általánosítani azért nem szabad az ilyen állításokat, mert a Kapha típusú emberekben a víz túlsúlyban van, számukra az indokolatlan vízbevitel a betegséget sietteti.
A víz megjelenési formái
Ahogy a földelem nélkül nem létezik alakzat, úgy a vízelem nélkül nem létezik test. A természetben minden víz, amely folyékony, így minden elemnek van „víz” állapota, az olvadáspont és a forráspont között. A vízelem következő megjelenési formája az édes és a sós íz. Az édes ízben a föld is jelen van, így a föld és a víz együtt épp a testet növeli. A sós ízben jelen van a tűz is, ezért a sós íz kontrollálja a vízelemet (ismeretes, hogy a sónak milyen hatása van a vízháztartásra), így ér össze a modernkori tudomány és a több ezer éves Ayurvéda.
A víz elemhez a hallás, a tapintás, a látás és az ízlelés érzékelései tartoznak, ezek közül az ízlelés az, amelynek a teremtési sorrendben őt megelőző elemekkel nincs kapcsolata.
A víz megjelenési formája a fizikai világban és a testben is hasonlóan működik, mint a lélekben. Nem hiába alkotja testünk közel 70%-át víz, ha nem lenne bennünk, az ember csak por és hamu volna, ahogy azt a szentkönyvek emlegetik. Ahogy egy maréknyi homokot kemény sárgombóccá gyúrhatsz, ha vizet öntesz hozzá, az emberi testet kicsit bonyolultabb kötésekkel tartja össze a vízelem. A félre értések elkerülése miatt jegyzem meg, hogy az atomi kötéseket is a vízelem alkotja, itt nyilvánvaló az eltérés a természetben található víz és a vízelem között, bár vannak átfedések köztük.
Figyelj arra, hogy ne uralkodjanak benned fajfenntartási félelmek. Legyél magányos, ha tudatosan úgy döntesz, mondj le a szexualitásról, ha úgy döntesz, mondj le a gyermekvállalásról, ha úgy döntesz, de soha ne félj, mert a vízelem hiánya instabilitást hoz életedre, ha félsz.
Egyes buddhista szerzetesek, aki a lemondást összekeverik a félelemmel, azért nem tudnak felszabadulni, ahogy Buddha tanította, mert nem szabadok. Én magam is beszélgettem olyan buddhista szerzetessel, akinek a szex szótól is rögtön felment a vérnyomása és erőszakosan magyarázta nekem, hogy az nem helyes. Idegessége arról beszélt, hogy nem lemondott, hanem megtagadta és fél a szexualitástól, márpedig addig nem láthat világosságot. Ha nincs vágyam, bárkivel, bármikor beszélek a szexualitásról anélkül, hogy szélsőséges érzelmek lennének úrrá rajtam. Az említett szerzetes – bár szentnek gondolta magát – lélekben éretlenebb volt, mint az az ember, aki inkább nem mondott le a fajfenntartásról, és őszintén megélte azt. Inkább legyél gyenge, de őszinte, mint látszat erős, de hazug. Az első embernek, ha nem is szabadul meg az anyagi világtól, mentségként ott van neki a Krisztus, a második embernek ez a reménye sem lehet, ha meg nem tér.